3 perc olvasás

‍Az Európai Bizottság 2014 óta nyomon követi a digitális gazdasággal kapcsolatos tagállami eredményeket, és közzéteszi az ezek fejlettségét mérő mutatóról (DESI) szóló éves jelentéseket.

A jelentések minden évben tartalmaznak országismertetőket és a helyi szakpolitikai intézkedések bemutatását is. Az elemzések módszertanában számos változtatást hajtottak végre, hogy az elemzések tükrözzék a legújabb technológiai és szakpolitikai fejleményeket.

‍

A 2021. évi DESI mutató alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 23. helyen áll.

‍

A DESI négy szempont szerint értékeli a digitális fejlettséget: a humán tőke, azInternet-hozzáférés, a digitális technológiák integráltsága és a digitális közszolgáltatások fejlettsége szerint. Bár azország eredményei az elmúlt néhány évben nagyjából az uniós átlagnak megfelelő ütemben javultak, és a koronavírus járvány felpörgette a digitalizációt, számos területen jelentős a lemaradásunk.

 

Magyarország a széles sávú hozzáférés területén átlag felett teljesít.

 

A szélessávú hálózatok és rendszerek fejlettsége és igénybevétele a magasan az EU átlaga felett van (13,21% szemben az EU 1,3%-ával a háztartások arányában). Ennek a jelentősége felértékelődött a világjárvány alatti megnövekedett otthoni munkavégzés miatt. Nagyobb lett a kereslet a sávszélesség iránt, és nőttek a szolgáltatások rendelkezésre állásával kapcsolatos elvárások.

A rendelkezésre állással és a hálózati kapacitással kapcsolatban azonban nem voltak észlelhetők jelentős problémák. A lakosság infokommunikációs ismeretei ezzel szemben ugyanakkor sokkal alacsonyabb szinten állnak. A 16 és 74 év közötti népességnek mindössze a negyede rendelkezik az alapszintet meghaladó digitális készségekkel.

 

Hasonlóan nagy problémát jelent ugyanakkor a vállalati tevékenységek digitalizációjának fejletlensége.

 

Ami a digitális technológiák vállalati tevékenységekbe való integráltságát illeti, Magyarország a 26. helyen áll az uniós országok között. Ez a felsorolt négy mutatószám közül a legrosszabb. Bizonyos területeken (pl. e-számlák használata) már vannak eredmények, de a legtöbb technológiai mutató tekintetében bőven van hová fejlődni!

 

A vállalkozásoknak csupán 14%-a rendelkezik elektronikus információcserére alkalmas integrált vállalatirányítási és/vagy ügyfélszolgálati rendszerrel, ami az uniós átlag (36%) felét sem éri el.

 

Emiatt a cégek versenyhátrányba kerülnek még szűkebb régiós összehasonlítsásaban is (CZ38%, SK 31%, RO 23%, PL 29%, SI 33%, HR26%).

A közösségi médiában való részvétel (12%), a nagy adathalmazok (7%), a felhőalapúszolgáltatások (17%) és a mesterséges intelligencia (17%) használata mind viszonylag alacsony szinten van.

A kkv-konline értékesítési teljesítménye szintén elmarad az uniós átlagtól és az e-kereskedelem mutatószámai átlagosan nem érik el a 10%-ot.

 

A 2020-ban elfogadott nemzeti digitalis stratégia elismeri, hogy több támogatásra van szükség a gazdaság digitalizálásához. A cégeknek komoly fejlesztéseket kell végrahajtaniuk a következő években, hogy meg tudjanak felelni az új korszak kihívásainak. A cégvezetőknek pontos képet kell alkotniuk arról, hogy mit és hogyan érdemes automatizálni a cégben, és ezzel milyen versenyelőnyhöz juthatnak belátható időn belül.

 

Mi megmutatjuk, hogyan növelheted árbevételedet üzleti folyamataid automatizálásával.

‍